2017. évi LIII. törvényben foglaltak szerint  árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató 2017. október 31-ét követően csak a törvény hatálya alá tartozóan, nyilvántartásba vételét követően  fogadhat el  kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést egy jogügyletben.  

A szolgáltató a belső szabályzatának a hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény valamint a 33/2017.(X. 26.) NGM rendelet előírásainak megfelelően elkészített belső szabályzatot a felügyeletet ellátó szerv, kereskedelmi hatóságként  Budapest Főváros Kormányhivatala  (a továbbiakban: hatóság) hagyja jóvá, a szolgáltató egyidejű nyilvántartásba vétele mellett.

">

Árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók belső szabályzatának jóváhagyása iránti kérelme, valamint beadvány a hatóság által indított felügyeleti eljárásban

Magyarország területén a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben foglaltak szerint  árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató 2017. október 31-ét követően csak a törvény hatálya alá tartozóan, nyilvántartásba vételét követően  fogadhat el  kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést egy jogügyletben.  

A szolgáltató a belső szabályzatának a hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény valamint a 33/2017.(X. 26.) NGM rendelet előírásainak megfelelően elkészített belső szabályzatot a felügyeletet ellátó szerv, kereskedelmi hatóságként  Budapest Főváros Kormányhivatala  (a továbbiakban: hatóság) hagyja jóvá, a szolgáltató egyidejű nyilvántartásba vétele mellett.

Kulcsszavak: árukereskedelem, árukereskedelmi tevékenység, pénzmosás, terrorizmus, pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, készpénzfizetés elfogadása, 2,5 M Ft, beadvány, felügyeleti eljárás

Magyarország területén a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben foglaltak szerint  árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató 2017. október 31-ét követően csak a törvény hatálya alá tartozóan, nyilvántartásba vételét követően  fogadhat el  kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést egy jogügyletben.  

A szolgáltató a belső szabályzatának a hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény valamint a 33/2017.(X. 26.) NGM rendelet előírásainak megfelelően elkészített belső szabályzatot a felügyeletet ellátó szerv, kereskedelmi hatóságként  Budapest Főváros Kormányhivatala  (a továbbiakban: hatóság) hagyja jóvá, a szolgáltató egyidejű nyilvántartásba vétele mellett.

Magyarország területén árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók, akik tevékenységük során 2,5 M Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést kívánnak elfogadni egy jogügylet során.

 

1. Kérelmet (MKEH030-as számú e-kérelem) és 1 példány Pmt. szerinti belső szabályzatot kell a szolgáltatónak benyújtania a hatóságnak.

Az árukereskedelmi szolgáltatók által készítendő belső szabályzatnak tartalmában meg kell felelnie a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az e törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017.(VIII. 3.) NGM rendelet,  továbbá a törvény végrehajtásáról szóló 33/2017.(X. 26.) NGM rendelet  előírásainak, valamint jogszabállyal és a törvény céljával nem lehet ellentétes.

2. Az árukereskedelmi szolgáltatóknak abban az esetben is az MKEH030-as űrlapot kell használniuk, ha a hatóság a Pmt. 65. § (5) bekezdése alapján indított felügyeleti eljárás keretében kérte be tőlük a pénzmosási belső szabályzatot jóváhagyásra, ekkor szintén mellékletként tudják azt benyújtani a hatósághoz.

Ha az árukereskedő nyilvántartásba vétel nélkül fogad el 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést egy jogügyletben, a  hatóság a szolgáltatóval szemben a Pmt. 69. § (1) bekezdés a)-c) szerinti jogkövetkezményt alkalmaz.  A Pmt. 69. § (1) bekezdés alapján a hatóságnak széleskörű joghátrányok kiszabására van lehetősége.

A Pmt. bevezette a nyilvántartásból való törlés lehetőségét a nemesfémmel kereskedők és árukereskedők esetében is, továbbá a bírság mértéke megemelkedett, 100 ezer Ft-tól 400 millió Ft-ig terjedhet.

Ügyintézési határidő: 60 nap.

1.) MKEH030-as e-kérelem: Kérelem az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók belső szabályzatának jóváhagyásához és hatósági nyilvántartásba vételéhez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 65. § (6) bekezdés végrehajtására, valamint beadvány a 65. § (5) bekezdés alapján hatóság által indított felügyeleti eljárásban

2.) Árukereskedők Pmt. szerinti belső szabályzata mellékletekkel

Az árukereskedők Pmt. szerinti szabályzatának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtása illeték- és díjmentes.

Budapest Főváros Kormányhivatala (Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Nemesfémhitelesítési és Pénzmosás Felügyeleti Osztály)

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114.§ (1)  bekezdés értelmében a véglegessé vált döntések ellen közigazgatási per indításának van helye. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § szabályozza a keresetlevél benyújtását. Közigazgatási per iránt keresetet nyújthat be a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. §-a alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt

MKEH030-as e-kérelem

Mintaszabályzat ("Árukereskedők Pmt. szerinti belső szabályzata mellékletekkel")

A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről,valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.(XI. 29.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdés b) pontja. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1.§ (1) bekezdés k) pont, 3. §, 5. § e) pont, 31. § (1)-(3) bekezdés, 65. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdés és (10) bekezdés, 69.§ , 80. § (4) bekezdés ; 93. §; a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017 .(VIII. 3.) NGM rendelet; a 33/2017.(XI. 26.) NGM rendelet. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.törvény 7.§; 50.§ (2) bekezdés c) pont; 80.§; 99. §; 113.§; 114.§; 116.§ (4) bekezdés 
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. § (5) bekezdés. Az általános közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.törvény 13. §; 39. §; 40. §

Ügyfél: aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (Pmt. 3. § 41. pont);

Ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony (Pmt. 3. § 44. pont);

Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: Pmt. 14.§ (4) bekezdés (3. § 37. pont),

Üzleti kapcsolat
az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés (k) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony (Pmt. 3. § 45. pont),

Tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője (Pmt. 3. § 38. pont);

Kiemelt közszereplő: e szabályzat alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
(3) E szabályzat alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5) E szabályzat kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell (Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdés).

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély (3. § 32. pont).

Szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult (Pmt. 3. § 34. - 35. pont).

Árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére (Pmt. 3. § 4. pont);

Pénzmosás:  a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások (Pmt. 3. § 26. pont);

Terrorizmus finanszírozása:  az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások (Pmt. 3. § 36. pont);

Pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége (jelenleg: NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda) (Pmt. 3. § 27. pont).

Array

BFKH KHENF