Építményadó

Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Kulcsszavak: adóbevallás, építményadó

Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az ügyben meghatalmazott és törvényes képviselő is eljárhat.

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adatbejelentést tennie az önkormányzati adóhatósághoz (Adóügyi Iroda) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon jelenti be az építményadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését. Az ügy kérelemre indul, a bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan.

Amennyiben az adózó bevallási, adatbejelentési kötelezettségének az adóhatóság felhívását követően határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja.

Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az eljárás illetékmentes.

Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Igazgatóság Adóügyi Iroda

Somogy Megyei Kormányhivatal.

Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az éves adó mértéke 2018. évben 835,-Ft /m2,

  1. az építményadó rendelet mellékletében feltüntetett területen lévő kereskedelmi célra használt, hasznosított épületek, épületrészek esetén
  2. Az éves adó mértéke a tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási, távközlési tevékenység, üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) céljára használt, hasznosított épület, épületrész, játékkaszinóként vagy kártyateremként üzemeltetett, valamint a hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási, távközlési, üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), villamos energia- és földgáz egyetemes szolgáltatói, kereskedői és elosztó hálózati engedélyes tevékenységet ellátó által iroda céljára használt, hasznosított épület, épületrész esetén 1.853,-Ft/m2".

Az éves adó mértéke az 50 m2 alapterületnél nagyobb, valamint az üzleti célt szolgáló garázs esetében: 350,-Ft/m2

https://kph.kaposvar.hu/adobevallas/sbaty_ke01.pdf

https://kph.kaposvar.hu/adobevallas/sbaty_ke01.jar

ÁNYK Nyomtatványkitöltő:

http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html

JAVA futtató környezet:

http://www.java.com/

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának építményadóról szóló 77/2008. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;

Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45., és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság - legalább 1,9 méter. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.

Kaposvár Település