Életpálya, juttatások a közszférában - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A Közszférában, jogszabályokban rögzített előmeneteli és illetményrendszer van, melynek lényege, hogy minél több időt tölt valaki a közszférában, annál magasabb az illetménye.

Kulcsszavak: Életpálya, közszféra, közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő, illetményrendszer, előmenetel, tisztviselő, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, fizetés

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A Közszférában, jogszabályokban rögzített előmeneteli és illetményrendszer van, melynek lényege, hogy minél több időt tölt valaki a közszférában, annál magasabb az illetménye.

A közszférában munkát vállaló személyek.

Közalkalmazotti kinevezés feltételei:

Köztisztviselő kinevezés feltételei:

Kormánytisztviselő kinevezésének feltételei:

A közalkalmazotti pályán való előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja. 

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak A-tól J-ig, az egyes fizetési osztályok pedig tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

A mindenkori éves költségvetési törvényben található az a táblázat, amelyből kiszámítható az illetmény.  Minden fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozik egy-egy konkrét szám (forintösszeg), a többi fizetési fokozathoz pedig egy-egy szorzószám. Az adott fizetési osztályhoz tartozó forintösszeget kell megszorozni a megfelelő fizetési fokozathoz tartozó szorzószámmal, így jön ki az illetmény összege.

A fizetési osztályok tagozódása a következő: A-tól E-ig a diplomával nem rendelkezők, F-től J-ig a diplomások kerülhetnek besorolásra. Néhány példa:

  1. az "A" fizetési osztályba soroláshoz elég az alapfokú végzettség, alapfokot nem igénylő szakképesítés megléte esetén még ez sem szükséges;
  2. a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör tartozik;
  3. a "C" fizetési osztályba többek között a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozik;
  4. az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik;
  5. a "H" fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat tartozik;
  6. a "J" fizetési osztályba tartoznak például az akadémiai doktori címmel rendelkezők. 

A közalkalmazottakat különböző pótlékok is megillethetik, például vezetői pótlék, címpótlék, nyelvpótlék stb.

A kormánytisztviselőt/köztisztviselőt iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. 

A pályakezdő kormánytisztviselő fő szabály szerint gyakornoki besorolást kap. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő

  1. egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,
  2. három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
  3. nyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,
  4. huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos

besorolást kap.

A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő

  1. két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,
  2. tizenkét év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
  3. harmincegy év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs

besorolást kap. 

A kormánytisztviselőt a megfelelő időtartamú szolgálati jogviszony megszerzését követően akkor kell magasabb besorolási fokozatba besorolni, ha

  1. a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - megfelelt fokozatú minősítést kap, és
  2. a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, és
  3. az államigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

A kormánytisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. A pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.

Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.

Kormánytisztviselő illetménye alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I., az érettségi végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

A hivatali szerv vezetője dönthet úgy, hogy a tisztviselő illetményét eltéríti.

A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta a 2018. évi CXXV. törvény szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(1) Az álláshely besorolási kategóriái:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) kormánytanácsos,

ab) vezető-kormánytanácsos,

ac) kormányfőtanácsos,

ad) vezető-kormányfőtanácsos,

b) szakmai vezető,

c) szakmai felsővezető,

d) biztosi jogviszonyban álló személy,

e) tanácsadó,

f) politikai felsővezető.

Munkáltatói jogkörrel rendelkező állami szerv.

Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2011. évi CXCIX. törvényv a közszolgálati tisztviselőkről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

Illetményalap: összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Az illetményalap 2018-ban 38 650 forint.

Alapilletmény: Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

Illetmény eltérítése: A hivatali szerv vezetője a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben egy alkalommal a megállapítástól számított hat hónapot követően a teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető. A törvény az illetmény eltérítésére további speciális rendelkezéseket is tartalmaz.

Illetmény kiegészítés: A kormánytisztviselő illetménykiegészítésre lehet jogosult, melynek mértékét attól függően kell megállapítani, hogy mely államigazgatási szervnél áll alkalmazásban és érettségi vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az illetménykiegészítés mértéke az alapilletmény 10-50%-a közötti összeg lehet.

A vezető alapilletménye: főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa, főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese, osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.

Nyelvpótlék: Ha a kormánytisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

Ha a kormánytisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből, továbbá 2015-től kezdődően arab, kínai, vagy orosz nyelvből van nyelvvizsgája, a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a

Array

NISZ ZRT.