A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt, a halastavat – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.
A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.
A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt, a halastavat – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.
A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.
A mezei őrszolgálatokat létrehozó települési önkormányzatok, továbbá a hegyőrségeket létrehozó hegyközségek kérelmére indul el az őrszolgálatok nyilvántartásba vétele.
Az őrszolgálat nyilvántartásba vételéhez a mezőgazdasági igazgatási szervnek (Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara) kell bejelenteni a települési önkormányzatnak az általa létrehozott mezei őrszolgálatot, továbbá a hegyközségnek az általa létrehozott hegyőrséget.
A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően 5 napon belül írásban értesíti.
Az őrszolgálat létrehozásáról szóló bejelentő lapnak tartalmaznia kell:
a mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat nevét és címét, vagy
a hegyőrséget létrehozó hegyközség nevét és címét,
az őrszolgálat megalakításának pontos dátumát,
az őrszolgálat megalakulásakori létszámát,
az őrszolgálat kötelékébe tartozó őrök adatai (neve, anyja neve, születési idő),
az őrök által felügyelt terület nagyságát,
az őr más típusú őrszolgálat határkörébe tartozó feladat ellátásának megjelölését (amennyiben releváns).
Csatolni szükséges:
az őrszolgálat működési területét ábrázoló, helyrajzi számokat tartalmazó 1:50 000 méretarányú térképet,
továbbá, ha vegyes minősítésű területen az őr más típusú őrszolgálat határkörébe tartozó feladatot is ellát, akkor a mezei őrszolgálat/hegyőrség írásban kötött megállapodását.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a helyi önkormányzatok és d) pontja alapján a köztestületek (hegyközségek) teljes személy illetékmentességben részesülnek.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Igaztatóságai
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara központja
Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Rendészeti tv.) meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.
Az eljárásban ügyfél a települési önkormányzat, amelyet a jegyző, továbbá a hegyközség, amelyet a hegybíró képvisel.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény. (NAK tv.).
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény.
A mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet.
A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet
NAK KÖZPONT