BEJELENTÉSES ELJÁRÁS (GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL)

A bejelentés célja, hogy bárki jelzéssel élhessen a GVH felé, amennyiben olyan piaci magatartást észlel, amely felvetheti a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseinek sérelmét.

Bejelentést bárki tehet. A GVH azonban a bejelentés alapján a közérdek védelmében, hivatalból indítja meg a versenyfelügyeleti eljárást, ezért sem a versenyfelügyeleti eljárás, sem az azt megelőző bejelentéses eljárás nem alkalmas egyedi érdeksérelmek orvoslására. Bejelentési űrlapot ezért akkor célszerű benyújtani, ha olyan magatartást kifogásol, mely a személyek vagy vállalkozások nagyobb csoportját érintheti, és így a magatartás a közérdeket sértheti

Kulcsszavak: tisztességtelen piaci magatartás, megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, agresszív kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntés tisztességtelen befolyásolása, összehasonlító reklám, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, versenykorlátozó megállapodás, beszállítóval szembeni jelentős piaci erővel való visszaélés

A bejelentés célja, hogy bárki jelzéssel élhessen a GVH felé, amennyiben olyan piaci magatartást észlel, amely felvetheti a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseinek sérelmét.

Bejelentést bárki tehet. A GVH azonban a bejelentés alapján a közérdek védelmében, hivatalból indítja meg a versenyfelügyeleti eljárást, ezért sem a versenyfelügyeleti eljárás, sem az azt megelőző bejelentéses eljárás nem alkalmas egyedi érdeksérelmek orvoslására. Bejelentési űrlapot ezért akkor célszerű benyújtani, ha olyan magatartást kifogásol, mely a személyek vagy vállalkozások nagyobb csoportját érintheti, és így a magatartás a közérdeket sértheti

A GVH hatáskörébe tartozó jogsértés miatt bárki élhet bejelentéssel a Gazdasági Versenyhivatalnál. A bejelentő kérésére a GVH nem fedi fel a személyét az érintett vállalkozás(ok) előtt.

Bejelentés a GVH által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap eredeti példányát a bejelentőnek saját kezű aláírásával kell ellátnia és postára adnia, vagy elektronikusan benyújtott űrlap esetén olyan elektronikus aláírással kell ellátnia, amely legalább a fokozott biztonságú elektronikus aláírás követelményének megfelel.

Bejelentés az alábbi ügytípusokban tehető:

A bejelentés alapján folytatott eljárásban alkalmazható kapcsolattartási módokról a Tpvt. 53/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató rendelkezik, amely elérhető a GVH honlapján.

A tájékoztató III.2. alfejezete értelmében a bejelentés alapján folytatott eljárás esetében a Tpvt. 43/G. § (2) bekezdés a) pontjából, és a Tpvt. 53/A. §-ából következően a bejelentés alapján folytatott eljárásban érintettek, így ügyféli minőségében a bejelentő és a bejelentett a Gazdasági Versenyhivatallal történő kapcsolattartása során írásban,e-mailben vagy az e-Papír szolgáltatás keretében biztosított elektronikus úton, valamint személyesen járhat el.

Az űrlapok megtalálhatóak a GVH honlapján.

Az űrlap postai úton is benyújtható az alábbi címen:

1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

A bejelentéses eljárás ügyintézési határideje két hónap / (30 nap - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény sérelmét felvető panasz esetén.)

 A határidő - indokolt esetben - annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli.

Gazdasági Versenyhivatal

A Tpvt. 43/H. § (10) bekezdésében meghatározott végzés (eljárás indításának megtagadásáról, illetve megszüntetéséről szóló végzés) közigazgatási perben, a közlésétől számított nyolc napon belül a Fővárosi Törvényszék előtt támadható meg. A végzést kizárólag a bejelentő támadhatja meg.

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatáskörébe tartozó, a versenytörvénybe vagy az európai közösségi versenyszabályokba, a kereskedelmi törvénybe illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel fordulhat a GVH-hoz, amely a hivatalt segítő fontos piaci jelzés lehet, s a GVH döntése szerint eljárás elrendelését eredményezheti. Ugyanakkor a bejelentéssel kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak.

A Tpvt. 43/H. § (1) bekezdése alapján a bejelentés a GVH által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

 

Bejelentés az alábbi ügytípusokban tehető:

Az űrlapok megtalálhatóak a GVH honlapján.

A GVH által a honlapján közzétett formátumú űrlapok.

 

fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

vállalkozás: aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;

ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban;

kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja;

kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől

üzleti gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül-, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása;

gazdasági erőfölény: egy vállalkozás akkor van gazdasági erőfölényben, ha a piac többi résztvevőjétől (vevőktől, versenytársaktól, egyéb üzleti partnerektől) nagymértékben függetlenül tud működni, anélkül, hogy döntései során érdemben tekintettel kellene lennie rájuk. A gazdasági erőfölény lényege tehát a független piaci viselkedés lehetősége. Fontos tudni, hogy a gazdasági erőfölény objektív, a piac szerkezetéből, nem pedig a vállalkozások által szabad akaratukból megkötött szerződés egyes rendelkezéseiből levezetendő jogi kategória.

gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik típusa az erőfölényben lévő vállalkozás olyan viselkedése, amelynek célja az egyébként is meggyengült piaci verseny további korlátozása a versenytársak kiszorítása, terjeszkedésük akadályozása vagy a hatékony versenyzéstől való elrettentése révén. Az ilyen ún. versenykorlátozó, kiszorító hatású piaci magatartások különféle formákat ölthetnek, így ilyenek lehetnek bizonyos árképzési módok (felfaló árazás, árprés), a szerződéskötéstől való elzárkózás, az árukapcsolás (ha nem feltétlenül összetartozó dolgokat együtt árulnak), a piacra lépés akadályozása, vagy a piacról való kiszorítás. A formától függetlenül ezek azzal a hatással járnak, hogy a versenytársak a piacról kiszorulnak, vagy terjeszkedési lehetőségük, aktív versenyzésre való képességük jelentősen csökken. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések másik formája a kizsákmányoló stratégiák alkalmazása. Ilyenkor a gazdasági erőfölénnyel bíró cég a vevőivel szemben érvényesíti erős alkuerejét vagy piaci helyzetét, és rosszabb feltételek elfogadására bírja rá őket: árat emel, nem kívánt szolgáltatást, hátrányos szerződéses feltételeket kényszerít rájuk. Ezzel a gazdasági erőfölényes cég úgymond kizsákmányolja vevőit, saját profitja növelése érdekében.

versenykorlátozó megállapodás: vállalkozások közötti megállapodásnak minősül minden gazdasági tevékenységet folytató szervezetek és személyek között létrejött írásos, vagy szóbeli szerződés, egyéb az akarategyezséget létrehozó megállapodás, vagy a vállalkozások magatartásának összehangolása, amely piaci tevékenységük – fogyasztók számára káros – egységesítését célozza.

kartell: versenytárs vállalatok közötti titkos, kifejezetten versenyellenes megállapodás, mely a piacok felosztásával, a termelés korlátozásával, az árak meghatározásával korlátozza a versenyt.

 

GVH