Települési támogatás keretében nyújtott lakásfenntartási támogatás

Települési támogatás: A jövedelem kiegészítésére, pótlására szolgáló olyan pénzbeli vagy természetbeli szociális ellátás, melyet rászorultság esetén az önkormányzattól lehet kérni.

Ennek keretében nyújtható támogatás például a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszerkiadások viseléséhez, és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Kulcsszavak: szociális ügyek, települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, szociális segély, önkormányzati segély, szociális rászorultság

Települési támogatás: A jövedelem kiegészítésére, pótlására szolgáló olyan pénzbeli vagy természetbeli szociális ellátás, melyet rászorultság esetén az önkormányzattól lehet kérni.

Ennek keretében nyújtható támogatás például a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszerkiadások viseléséhez, és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Magyarországon élő

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

Települési támogatás: a rászorulónak kérelmet kell előterjesztenie az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél.

Rendkívüli települési támogatás: kérelemre és hivatalból is megállapítható. Hivatalból különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére állapítható meg.

1. Változás-bejelentési kötelezettség:

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az önkormányzatot.

Ha a bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás igénybevételét a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően rosszhiszeműnek kell tekinteni.

2. Megtérítési kötelezettség:

Ha a kérelmező a törvényi feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével jutott az ellátáshoz, akkor azt meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

A megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni! Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelhetik el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

A fenti élethelyzetben méltányossági alapon csökkentés, elengedés vagy részletfizetés lehetséges.

Ügyfélre vonatkozó határidők:

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az önkormányzatot.

A települési önkormányzat képviselő-testülete határozza meg rendeletben, hogy a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál milyen nyilatkozatok, igazolások szükségesek, miként kell ezeket benyújtani.

Az eljárás illetékmentes.

Az az önkormányzat(i szerv) bírálja el a kérelmet, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye van, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, akkor ahol a tartózkodási helye van.

A hajléktalan személyek ügyében az az önkormányzat(i szerv) illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

Jogszabálysértés esetén közigazgatási per kezdeményezhető.

A helyi önkormányzatok az a szociális törvényben szabályozott ellátások mellett saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

Mekkora a támogatás összege?

A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28 500 Ft/hó).

Kivétel: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás.

Amennyiben az illetékes önkormányzat tett közzé formanyomtatványt, ez használandó.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a települési önkormányzat képviselő-testületének rendelete (ez szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait)

Szociális hatáskört gyakorló szervek: helyi önkormányzat képviselő-testülete, települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a szociális hatóság, vagy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a képviselő-testület számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi önkormányzat közgyűlése,a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző gyakorolja.

Alkalmanként jelentkező többletkiadások: pl. betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

Array

NISZ ZRT.