Álláskeresési járadék, segély - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az álláskereső részére legfeljebb 90 napig folyósítható ellátás az álláskeresési járadék. Álláskeresési segélynek hívjuk azt az ellátást, amit a röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló álláskeresők kérelmezhetnek.

Kulcsszavak: munkakeresési, támogatás, munka, keresés, nunkanélküli. segély, álláskereső, munkanélküli ellátás, álláskeresés, segély, társadalombiztosítás, foglalkoztatási osztály, kormányhivatal, munka, keresés, segéj , munkakeresés,

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az álláskereső részére legfeljebb 90 napig folyósítható ellátás az álláskeresési járadék. Álláskeresési segélynek hívjuk azt az ellátást, amit a röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló álláskeresők kérelmezhetnek.

Álláskeresési járadék esetén: az az álláskereső, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Álláskeresési segély esetén: az az álláskereső, aki

Költségtérítés esetén:

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben – ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást – merül fel.

Lakhatási támogatás esetében: az az álláskereső,

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól,

c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

d) aki más foglalkoztatóval létesít munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt, kivéve, ha a létesítendő munkaviszonyban a munkavégzés helye eltér az utolsó munkaviszony munkavégzési helyétől,

e) lakhatását a munkavégzés helyén, vagy a c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és

f) aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

Első lépésként álláskeresőként kell regisztráltatnia magát a lakó-vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályán, majd kérelmet kell benyújtania álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, költségtérítés vagy lakhatási támogatás megállapítása iránt.

Bejelentési kötelezettség:

A járadékban vagy segélyben részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

Megtérítési és visszafizetési kötelezettség:

Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték. Ezen túl a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

Együttműködési kötelezettség:

Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az együttműködési kötelezettség keretében a számára felajánlott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

Ügyfélre vonatkozó határidők:

A lakhatási támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtani.

Hatóságra vonatkozó határidők:

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 21 nap.

A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.

Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:

Az eljárás illetékmentes.

Lakó – vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya.

Területileg illetékes megyei kormányhivatal.

Mi számít bele a jogosultsági időbe?

Fő szabály szerint a jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, de vannak kivételek:

a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása, valamint

b) hozzátartozó ápolása, továbbá

c) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt kerül sor.

Hogyan számolják ki az álláskeresési járadékot?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért  munkaerőpiaci járulékalap átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek szerint meghatározott összeg harmincad része. z álláskeresési járadék napi összege ennek a járadékalapnak a 60 százaléka, de legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

Hogy számolható ki az összeg, ha több munkaadóval volt munkaviszonya?

Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell a fentiek szerint kiszámítani.

 

Mekkora az álláskeresési járadék mértéke, ha nem négy naptári negyedévnél rövidebb ideig volt járulékalapja, vagy egyáltalán nem volt?

Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

 

Figyelembe lehet-e venni járulékalapként a külföldön szerzett jövedelmet?

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet járulékalapként kell figyelembe venni.

 

Ideiglenes ellátás és annak összege:

Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot. Összege: a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

 

Meddig lehet folyósítani az álláskeresési járadékot?

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

 

Mi a folyósítás kezdő napja?

Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

 

Hogyan ösztönzik arra az álláskeresőt, hogy mielőbb munkába álljon?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő a folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének egy részét (még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százalékát) egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni. Ha azonban az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt, akkor nem jogosult a fenti összegre.

 

Mikor szűnik meg az ellátás folyósítása?

Ha az álláskereső

 

Mikor kell megszüntetni a folyósítást?

 

Mikor szünetel a folyósítás?

Ha az álláskereső

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a jogosultsági feltételek, akkor az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

 

Hogyan számolható ki az álláskeresési segély összege?

Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

 

Meddig jár a segély?

Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

Kérelem álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel iránt (nem minden esetben szükséges).

 

 

Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról

39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkábajárással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról (nincs a SZÜF-ön ez a jogszabályi hivatkozás)

Álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

Jogosultsági idő: annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Megfelelő munkahely: a munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, és az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

A megváltozott munkaképességű személy esetében a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel az előző bekezdésben foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

Array

NISZ ZRT.