A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jegyző birtokvédelem tárgyában hozott érdemi határozatát sérelmesnek tartó fél (természetes/jogi személy egyaránt).
Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a jegyző birtokvédelmi ügyében hozott határozatával, a határozattal szemben keresetet terjeszthet elő, melyet a határozatot hozó jegyzőnél kell benyújtania.
A keresetlevél tartalmazza:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
Legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
A jegyző a keresetlevelet 8 napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a bírósághoz.
Fő szabály, hogy a keresetlevelet az eljáró jegyzőhöz kell benyújtani, de a Pp. lehetővé teszi a keresetlevelet benyújtó fél számára a kereseti kérelem bíróságon történő közvetlen előterjesztését is.
A jegyző az eljárás teljes iratanyagát a keresetlevéllel együtt, nyolc napon belül terjeszti elő az illetékes bíróságnak elektronikusan ÁNYK-s (P26 számú) nyomtatványon.
A közigazgatási hatósághoz (jegyző/önkormányzat) benyújtott elektronikus dokumentumok csak akkor tekinthetők szabályszerűen előterjesztettnek (joghatályosnak), ha azokat megfelelően hitelesítették.
A kérelem elektronikus formában elektronikus űrlap benyújtásával az E-önkormányzat Portálon keresztül lehetséges.
Űrlap megnevezése: ŰRLAP KERESETLEVÉL BETERJESZTÉSÉHEZ JEGYZŐ BIRTOKVÉDELMI HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA IRÁNTI PERBEN
A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
A közigazgatási perek főszabályként illetékfeljegyzési jog hatálya alá esnek, de a fizetési kötelezettség az egyedi ügy függvényében ítélendő meg.
Felterjesztésre: Jegyző
Az adott ügy érdemében: az illetékes Járásbíróság.
Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget vagy az nem teszi meg a felterjesztés tekintetében megkívánt nyilatkozatot, a bíróság – pénzbírság kiszabása mellett – kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására.
Csurgó Település