Budapest 04. ker Lakás bérbeadása iránti kérelem

Lakást elsősorban csak magánszemélynek és csak lakás céljára lehet bérbe adni.
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbe adására irányuló valamennyi kérelem elbírálására a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jogosult. A döntés meghozatala során a Bizottság az Önkormányzat rendelkezésére álló lakásállomány mennyiségét és minőségét, valamint a kérelmező élethelyzetét, jövedelmi-, vagyoni helyzetét és egyéb méltányolható körülményeit mérlegeli
 

Kulcsszavak: igénylés, kiutalás, önkormányzati lakás, bérbeadás, bérlakás, szociális

Kérelmező, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője.

Kérelem benyújtása, a szükséges mellékletek csatolása.
Főszabály szerint a bérbeadó a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles bérbe adni. Amennyiben a bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, úgy a bérlő a felmerülő költségek megtérítéseként – amennyiben a felek a másként nem állapodnak meg – megfelelő lakbérkedvezményre jogosult.

A döntés meghozatalára testületi szerv (Népjóléti és Lakásügyi Bizottság) jogosult, ezért a kérelmet legkésőbb a testületnek a kérelem benyújtását követő második rendes ülésére elő kell terjeszteni

Lakás bérbeadása iránti kérelem

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága

Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság

 A bérbeadó a megállapodásban csak a lakhatás feltételeit minimálisan biztosító mértékig vállalhatja a költségek megtérítését. A bérlő által vállalt munkálatok elvégzését és azok költségét számlákkal kell igazolni.

A lakbérkedvezmény mértékét és időtartamát a felek megállapodásában, az elvégzett munkák ellenértékéhez igazodóan kell meghatározni. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a bérlő meghatározott ideig a piaci alapú lakbér helyett költségelven megállapított lakbért, vagy a költség alapú lakbér helyett szociális alapon megállapított lakbért fizet. A megállapodásban meg kell határozni az elvégzendő munkák körét és elvégzésük határidejét, valamint az ellenőrzés szabályait. Ha a bérlő az általa vállalt munkálatokat határidőben nem, vagy nem teljes körűen, illetve nem megfelelően végzi el, úgy lakbérkedvezményre, vagy a költségei más módon történő megtérítésére nem jogosult, és a már igénybe vett kedvezményt köteles 15 napon belül az Önkormányzat részére visszafizetni.

A bérbeadó és a bérlő abban is megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő önerőből, költségtérítési igény nélkül teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

  A lakás bérbeadása:

Szociális helyzet alapján történő bérbe adás feltételei:

Önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján csak akkor lehet bérbe adni, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át (jelenleg ez 71.250,- Ft).

A jövedelem számításánál csak a kérelmezőt és a vele együttköltöző személyeket lehet figyelembe venni.

A bérbe adás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmezőnek vagy a vele együttköltöző személyeknek nem áll fenn valamely lakásra nézve tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, használati joga vagy bérleti joga.

Ha a kérelmező rendelkezik önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonnyal, csak akkor kaphat szociális helyzet alapján bérbe adott lakást, ha a bérleti jogviszony létesítésével egyidejűleg a másik lakást minden térítési igény nélkül visszaadja az Önkormányzat részére. (Ez a rendelkezés az együtt költözni kívánó személyekre is vonatkozik.) E rendelkezéstől a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jogszabályban rögzített esetekben eltekinthet.

További feltétel, hogy a kérelmező és a vele együttköltöző személyek együttesen nem rendelkeznek a nyugdíjminimum 75-szörösét meghaladó értékű vagyonnal (jelenleg ez 2.137.500,- Ft). Ettől a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság eltérhet különösen abban az esetben, ha a vagyontárgy a tulajdonos foglalkozása gyakorlásához szükséges vagy a tulajdonlás más méltányolható körülményei miatt indokolt.

A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbiakban meghatározott nagyságú lakás adható bérbe:

   a)        1 személy esetében 1 lakószoba, de legfeljebb 40 m2,

   b)        2 személy esetében 1 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 45 m2,

   c)         3 és 4 személy esetében 2 lakószoba, de legfeljebb 60 m2,

   d)        5 és 6 személy esetében 2 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 75 m2,

   e)        7 vagy több személy esetében 3 lakószoba, de legfeljebb 90 m2.

A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság – a leendő bérlő vagy a vele együttköltöző személyek egészségi állapotára, fogyatékosságára vagy más méltányolható körülményeire, illetve az adott lakás sajátos adottságaira figyelemmel – legfeljebb 1 lakószobával és 15 m2-rel megemelheti.

Nem a szociális helyzet alapján történő bérbe adás feltételei:

Önkormányzati lakás nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadására akkor kerülhet sor, ha a bérlő a lakás fenntartásához szükséges megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Megfelelő jövedelemnek minősül, ha a lakás bérleti díj nem haladja meg a bérlő háztartása összjövedelmének 15 %-át.

A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a leendő bérlő a bérbeadó részére megfizessen háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot. A későbbiekben a bérleti szerződés meghosszabbítása esetén – amennyiben a bérleti díj időközben emelésre került – a bérlő köteles az óvadék összegét ennek megfelelően kiegészíteni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni. A bérbeadó az óvadék összegéből levonhatja a bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló követeléseit, az ezt meghaladó összeget a bérlő részére az elszámolást követő 30 napon belül vissza kell fizetni. Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot.

A lakás bérbeadása iránti kérelmet a polgármester elutasíthatja, ha

  1. a kérelmező nem felel meg a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek, és nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra e rendelet szabályai szerint vagy bérbe adható lakás hiányában nincs lehetőség, illetve azt a kérelmező nem vállalja vagy
  2. a kérelmező megfelel ugyan a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek, de a részére felajánlott lakások egyikét sem fogadta el, vagy
  3. a kérelem elutasítását követő két éven belül ugyanaz a kérelmező vagy a vele együtt élő személy ismételten kérelmet nyújt be, és körülményeiben nem történt lényeges változás, vagy
  4. a kérelmező vagy a vele együtt élő személy korábban bérlőként az Önkormányzattal szemben szerződésszegő magatartást, illetve a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsított és
       4.1 annak következtében a bérbeadó vele szemben lakás-kiürítési eljárásban végrehajtást foganatosított vagy
       4.2. az Önkormányzattal szemben fennálló tartozásait nem egyenlítette ki

A 3) pont alkalmazásában lényeges változásnak minősül, ha a kérelmező és a vele együtt élő vagy együtt költözni kívánó személyek száma – születés, haláleset vagy családi állapot változása miatt – megváltozik, illetve foglalkoztatottságában, lakhatási körülményeiben vagy egészségi állapotában a munkaképességet befolyásoló mértékű változás állt be.

A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

Az eljárás során a jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni.

A kérelem elbírálásakor a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvénya lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII.19.) önkormányzati rendeleteaz Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről

Budapest 04. ker. Település