Menekültügyi eljárás Magyarországon - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Magyarországon a menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így amennyiben üldözés vagy súlyos sérelem elől menekül, Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkozzon nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékáról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során , repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

Kulcsszavak: menekült, oltalmazott, bevándorló, bevándorolt, bevándorlás, letelepedés, Magyarország, báh, bevándorlási és állampolgársági hivatal, menedékjog, menekültügyi eljárás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Magyarországon a menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így amennyiben üldözés vagy súlyos sérelem elől menekül, Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkozzon nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékáról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során , repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

 Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő.

Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve magyar állampolgár, vagy külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.

Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat

a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint

b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.

Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy

a) eltartott szülője;

b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.

A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.

Magyarországon harmadik országbeli állampolgár egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben a tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár meglévő jogcíme mellett más jogcímen kap tartózkodásra jogosító engedélyt – ide értve a menedékjogról szóló törvény szerinti jogcímeket is – a korábbi tartózkodási jogcímen kiadott tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti.

Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során , repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. Amennyiben a menedékjogi kérelem a repülőtéren került előterjesztésre, a kérelmező a repülőtéri tranzitterületen kerül elhelyezésre. A repülőtéri eljárás időtartama legfeljebb 8 nap, ha ez idő alatt az eljárás nem zárult le, ezt követően be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére.

Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.

A kérelem benyújtásakor valamint az eljárás során az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége keretében minden olyan, a személyével kapcsolatos dokumentumot be kell nyújtania, melyek személyazonosságát, illetve menekülésének okát alátámasztják. A dokumentumok fordítását a Hivatal intézi.

Amennyiben a menedékkérőnek Magyarországon ez az első menekültügyi eljárásra, mind a hatósági, mind a bírósági eljárás költségmentes. A tolmácsolás költségeit a hatóság viseli.

 Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

A menekültügyi eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatóságként vesz részt, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező tartózkodása veszélyt jelent-e Magyarország nemzetbiztonságára. A szakhatóságok eljárása, valamint egyes eljárási cselekmények lefolytatása az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.

A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. Ezen túl, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján különböző támogatásokra és ellátásokra is jogosultak, melyek célja, hogy elismerésüket követő első időszakban nyújtson segítséget az alapvető létfenntartási feltételek megteremtésében .

A Kormányrendelet szerinti ellátásokra és támogatásokra főszabály szerint a menekültek és oltalmazottak akkor jogosultak, ha szociálisan rászorultak.

A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő, melynek meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik. A menekült és az oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

a)     egyedülálló személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át;

b)     családos személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

Menedékjog: az a jogcím, ami az azt megszerző külföldit feljogosítja arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

Menekültügyi eljárás: célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, esetében a visszaküldés tilalma fennáll-e, visszaküldés tilalmának fenn nem állása esetén kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e.


Menekült: az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő.

A család egységének biztosítása érdekében - ha elismerést kizáró ok nem áll fenn - kérelemre menekültként kerül elismerésre a menekült családtagja (házastársa, ha a családi kapcsolat már Magyarországra érkezésüket megelőzően fennállt; kiskorú  gyermeke, kiskorú gyermek esetén szülője), valamint a menekült Magyarországon született gyermeke.

A menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, valamint a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt.

A menekült státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább háromévente felülvizsgálni köteles.

Oltalmazott: Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.

A család egységének biztosítása céljából – ha nem áll fenn kizáró ok – kérelmére oltalmazottként kell elismerni a fentiek alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, amennyiben az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

Ezen felül, ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni.

Az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább háromévente felülvizsgálni köteles.


Menedékes: menedékes státuszra, vagyis ideiglenes védelemben való részesítésre a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány döntése alapján kerülhet sor. Az Országgyűlés menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kényszerült elmenekülni. A menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható - áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg.

Array

NISZ ZRT.