Középfokú oktatásra vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A magyar köznevelés rendszerében a középfokú iskolák típusai:

1. gimnázium

2. szakgimnázium

3. szakközépiskola

4. szakiskola

5. készségfejlesztő iskola

 

Kulcsszavak: oktatás, felsőoktatás, diák, hallgató, jogviszony, közoktatás, felvételi, FELVI, emelt, szint, közép, felnőtt, szakképzés, szakma

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A magyar köznevelés rendszerében a középfokú iskolák típusai:

1. gimnázium

2. szakgimnázium

3. szakközépiskola

4. szakiskola

5. készségfejlesztő iskola

 

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

A középfokú felvételi eljárásban az alábbi tanulók vesznek részt: − a középfokú iskolák 9. évfolyamaira (beleértve a nyelvi előkészítő évfolyamokat is) jelentkező 8. évfolyamos általános iskolai tanulók, − a 6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 6. évfolyamos tanulók (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is), − a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 4. évfolyamos tanulók (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is).

A szülő kötelessége, hogy

- gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,

- biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,

-  tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

Az általános iskola minden év október 31-éig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.

Az általános iskola minden év október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania.

A fizetés mértéke a képzés fajtájától függ.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felnőttképzést nagyon sokféle típusú szervezet nyújthat: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, a nemzeti köznevelésről szóló állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények is. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így:

A felnőttképzési törvény azonban nem szabályoz számos olyan képzést, amelyet jellemzően felnőttkorúak vesznek igénybe. Ilyen képzések többek között a hivatásos szolgálati jogviszonnyal (katonai, rendőri stb.) kapcsolatos képzések, a közszolgálati tisztviselők bizonyos képzései, egészségügyi ágazati szakmai képzések, valamint a pedagógusok továbbképzései.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti felsőoktatásról 
2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Kormányrendelet

Előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;

 

Felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette (16. életévét betöltötte)

 

A fenti intézménytípusok közül a gimnáziumot, a szakgimnáziumot és a szakközépiskolát összefoglaló néven középiskolának nevezzük. Ezekben az intézményekben lehet érettségit szerezni. A szakgimnázium új intézmény típus és elnevezés, 2016. szeptember 1-jével lépett a korábbi szakközépiskola helyébe. Ugyanezen időponttól a szakiskolák szakközépiskolává, a speciális szakiskolák pedig szakiskolákká váltak a "Szakképzés a gazdaság szolgálatában" című szakképzés fejlesztési koncepció alapján. A változások nem csak elnevezésbeliek, az egyes intézményekben folyó nevelő-oktató munka, szakképzés tartalmában is átalakul felmenő rendszerben. A készségfejlesztő iskola a korábbi készségfejlesztő speciális szakiskolát váltotta fel, szintén az előbb említett reform következtében.

Array

NISZ ZRT.