Illeték törlés, visszatérítés

A jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a megállapított illeték törlése, visszatérítése (pl. a lakásvásárlás meghiúsult, tévesen ragasztották fel az illetékbélyeget). Ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze az alábbiakban.

Kulcsszavak: illeték, törlés, visszatérítés, illeték törlés, illeték visszatérítés

A jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a megállapított illeték törlése, visszatérítése (pl. a lakásvásárlás meghiúsult, tévesen ragasztották fel az illetékbélyeget). Ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze az alábbiakban.

Az illeték törlése/visszatérítése iránti kérelem benyújtására az jogosult, akit a NAV, a NAV határozata (fizetési meghagyása) vagyonszerzési, vagy eljárási illeték, a NAV értesítése eljárási illeték fizetésére kötelezett, de az illeték valamely jogszabályi rendelkezés szerint visszajár (pl. a lakásvásárlás meghiúsult). Az illeték törlése/visszatérítése iránti kérelem benyújtására jogosult továbbá az, aki közigazgatási vagy bírósági eljárást kezdeményezett, amelyhez az eljárási illetéket illetékbélyegben, vagy pénzzel (pl. átutalással, sárga csekken, esetenként bankkártyával) megfizette, de az illeték valamely jogszabályi rendelkezés szerint visszajár (pl. illetékmentes eljárásban, tévesen ragasztotta fel az illetékbélyeget).

Az illeték törlésének, visszatérítésének van valamilyen előzménye: vagyontárgy szerzése, vagy eljárás kezdeményezése. Ezek esetén illetéket kell fizetni az illetéktörvény rendelkezései alapján, melyről a fizetésre kötelezett a NAV határozatából (fizetési meghagyásából), vagy értesítéséből szerzett tudomást. Más esetekben az illetéket az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben, vagy pénzzel (pl. átutalással, sárga csekken, esetenként bankkártyával) kell megfizetni.

 

Az illeték törlés/visszatérítés iránti kérelem benyújtására a NAV az ITV  nevű nyomtatvány használatát javasolja, ami elektronikus úton is benyújtható (illetékbélyeg értékének visszatérítése esetét kivéve).

 

Vagyontárgy (pl. lakás) szerzése után megállapított illetékre, és az olyan eljárási illetékre, amiről a NAV küldött fizetési meghagyást, azonos szabályok vonatkoznak. Ezekben az esetekben az illeték visszatérítése iránti kérelmet a NAV-nak ahhoz a szervéhez kell benyújtani, amelyiktől a fizetési meghagyást kapta. A kérelemben fel kell tüntetni a fizetési meghagyás ügyszámát, vagy iktatószámát, illetve az adóazonosító számot, és azt az illeték megállapításához való jog megszűnéséig lehet benyújtani. Az illeték visszatérítése az annak megállapításához való jog az illetékkiszabásra bejelentéstől számított 5. év végén szűnik meg. Az illetékkiszabásra bejelentés ingatlan esetében az az időpont, amikor a kormányhivatal földhivatali osztályához beadták a szerződést, gépjármű esetében az az időpont, amikor az okmányirodánál bemutatták a szerződést. Más ingóság esetében az az időpont, amikor bejelentették a vagyonszerzést a NAV-nál.

Például, ha a szerződés felbontása miatt nyújtja be az illeték visszatérítési kérelmét, és a szerződést eredetileg 2015. január 7-én mutatta be a földhivatalhoz illetékkiszabásra, akkor (2015+5 év) 2020. december 31-ig nyújthatja be az illeték visszatérítése iránti kérelmet a NAV-hoz. Ha a bíróság a fenti határidőn túl mondja ki, hogy már a vagyonszerzéskor (pl. a szerződés megkötésekor) sem volt jogszerű az arról szóló megállapodás, vagy a vagyonszerzés nem érvényes, akkor még a bírósági ítélet véglegessé válásától (amikor már nem lehet fellebbezni ellene) fél évig benyújtható az illeték visszatérítési kérelem.

 

Ha gépjármű volt a megszerzett vagyontárgy, és a NAV nem küldött fizetési meghagyást, mert az okmányirodában megfizették az illetéket, akkor az adózó lakóhelye (cég esetén székhelye) szerinti NAV szervtől lehet kérni az illeték visszatérítését.

 

Ha a NAV az eljárási illeték megfizetésére vonatkozóan nem küldött fizetési meghagyást, hanem azt az eljárás megindításakor megfizették, akkor attól az időponttól számítódik a visszatérítési kérelem benyújtásának határideje, amikor azt a beadványt benyújtották a hatósághoz / bírósághoz, amelyik miatt az eljárási illetéket fizetni kellett.

Ilyenkor az eljárási illeték visszatérítését főszabályként a lakóhely (cég esetén székhely) szerinti NAV szervnél kell benyújtani 5 évig (attól számítva, amikor az eljáró hatóság / bíróság kimondta, hogy az eljárási illeték visszakérhető).

 

A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítése kérhető az eljáró hatóság / bíróság székhelye szerinti NAV szervtől is. A kérelemmel meg kell küldeni az illetékbélyeget, vagy azt az iratot, amire felragasztották, de a visszatérítés nem történik meg, ha az illetékbélyeg hamisított, korábban már felhasználták, vagy csonka.

 

Ha az adózó az illeték kiutalását is kérte, és arról határozatot hozott a NAV, akkor a kiutalás a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül történik meg. Ha az adózó által kért kiutalásról nem határozatot, hanem értesítő levelet küld a NAV, akkor a kiutalásra irányuló kérelem beérkezésétől, illetve a kiutaláshoz szükséges adatok rendelkezésre állásától számított 30 napon belül történik meg a kiutalás.

Egyik esetben sem utalja ki az illetéket a NAV, ha a kérelmezőnek köztartozása van, mert ilyenkor az illeték összege a köztartozást fogja csökkenteni.

 

Ha az illetéket még nem fizette meg az adózó, akkor annak törlése kérhető.

Az NAV által fizetési meghagyásban előírt illeték visszatérítése az annak megállapításához való jog elévüléséig kérhető. Az illeték megállapításához való jog az illetékkiszabásra bejelentéstől számított 5. év végén szűnik meg. Az illetékkiszabásra bejelentés ingatlan esetében az az időpont, amikor a kormányhivatal földhivatali osztályához beadták a szerződést, gépjármű esetében az az időpont, amikor az okmányirodánál bemutatták a szerződést. Más ingóság esetében az az időpont, amikor bejelentették a vagyonszerzést a NAV-nál.

Például, ha a szerződés felbontása miatt nyújtja be az illeték visszatérítési kérelmét, és a szerződést eredetileg 2015. január 7-én mutatta be a földhivatalhoz illetékkiszabásra, akkor (2015+5 év) 2020. december 31-ig nyújthatja be az illeték visszatérítése iránti kérelmet a NAV-hoz. Ha a bíróság a fenti határidőn túl mondja ki, hogy már a vagyonszerzéskor (pl. a szerződés megkötésekor) sem volt jogszerű az arról szóló megállapodás, vagy a vagyonszerzés nem érvényes, akkor még a bírósági ítélet véglegessé válásától (amikor már nem lehet fellebbezni ellene) fél évig benyújtható az illeték visszatérítési kérelem.

 

Ha gépjármű volt a megszerzett vagyontárgy, és a NAV nem küldött fizetési meghagyást, mert az okmányirodában megfizették az illetéket, akkor a gépjármű megszerzésének az okmányirodában történt bejelentésétől számítódik az elévülési idő.

 

Eljárási illeték esetén attól az időponttól számítódik a visszatérítési kérelem benyújtásának határideje, amikor azt a beadványt benyújtották a hatósághoz / bírósághoz, amelyik miatt az eljárási illetéket fizetni kellett.

 

Ha az illeték törlés/visszatérítés iránti kérelem jogos, az illetéket megfizették, az adózó kérte annak kiutalását, akkor a NAV-nak az erről szóló határozata véglegessé válásától számított 30 napon belül történik meg a kiutalás, ha a visszatérítésről határozatot hozott a NAV. Ha az adózó által kért kiutalásról nem határozatot, hanem értesítő levelet küld a NAV, akkor a kiutalásra irányuló kérelem beérkezésétől, illetve a kiutaláshoz szükséges adatok rendelkezésre állásától számított 30 napon belül történik meg a kiutalás.

Egyik esetben sem téríti vissza az illetéket a NAV, ha a kérelmezőnek köztartozása van, mert ilyenkor az illeték összege a köztartozást fogja csökkenteni.

 

Ha az illetéket még nem fizette meg az adózó, akkor annak törlése kérhető.

A kérelemhez be kell nyújtani az illetékkötelezettség megszűnését igazoló dokumentumot.

 

Például ha lakásvásárlás után fizetett illetékről van szó, a vásárlási szerződés felbontásáról szóló megállapodást. A NAV az illetéket azt követően téríti vissza, amikor az ingatlan-nyilvántartásban helyreállt a vásárlás előtti állapot.

 

Ha eljárási illeték visszatérítését kéri, akkor a visszatérítést alátámasztó hatósági / bírósági döntést kell csatolni.

 

Ha illetékbélyeg értékének visszatérítését kéri, akkor be kell nyújtani az illetékbélyeget, vagy az azt tartalmazó iratot. Ha az illetékbélyeget kérelemre ragasztották fel, amit valamelyik hatósághoz / bírósághoz benyújtottak, akkor a NAV azt beszerzi a hatóságtól / bíróságtól.

Azonban a visszatérítés nem történik meg, ha az illetékbélyeg hamisított, korábban már felhasználták, vagy csonka.

 

A kérelmen tüntesse fel adóazonosítóját, illetve ha a NAV-tól kapott irat alapján kellett megfizetni az illetéket (fizetési meghagyás, vagy fizetési felhívás), akkor az előzmény ügyszámot is.

 

ITV nyomtatvány elérhetősége

Az eljárás illetékmentes.

Az illeték visszatérítésére a NAV-nak van hatásköre.

 

Vagyontárgy (pl. lakás) szerzése után megállapított illetékre, és az olyan eljárási illetékre, amiről a NAV küldött fizetési meghagyást (vagy fizetési felhívást), azonos szabályok vonatkoznak. Ezekben az esetekben az illeték visszatérítése iránti kérelmet a NAV-nak ahhoz a szervéhez kell benyújtani, amelyiktől a fizetési meghagyást a kötelezett kapta.

 

Ha gépjármű volt a megszerzett vagyontárgy, és a NAV nem küldött fizetési meghagyást, mert az okmányirodában megfizették az illetéket, akkor az adózó lakóhelye (cég esetén székhelye) szerinti NAV szervtől lehet kérni az illeték visszatérítését.

 

Ha az eljárási illetékfizetési kötelezettségről az ügyfél nem kapott a NAV-tól iratot, akkor az illeték visszatérítését főszabályként a lakóhely (cég esetén székhely) szerinti NAV szervnél kell benyújtani.

A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítése kérhető az eljáró hatóság / bíróság székhelye szerinti NAV szervtől is.

Határozat esetén fellebbezés nyújtható be a másodfokú adóhatósághoz, vagy a fellebbezési határidőn túl legfeljebb egy évig felügyeleti intézkedés iránti kérelem.

 

A fellebbezés a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújtható be. Ennek elmulasztása esetén a határozat véglegessé válik, ekkortól számítva egy évig nyújtható be felügyeleti intézkedés iránti kérelem. Ez a határidő jogvesztő, tehát az adózó a késedelmét nem mentheti ki.

 

A jogorvoslati kérelmet a NAV döntést hozó szervéhez kell benyújtani, a Fellebbviteli Igazgatósághoz címezve.

Ha a jogorvoslati eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezési illeték mértéke a fellebbezéssel érintett vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, és legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint.

Példa az első esetre: a vitatott érték 225.000 forint, akkor abban a 10.000 forint 22-szer van meg, illetve még egyszer megkezdett 10.000 forintot jelent az 5.000 forint. Tehát 23 x 400 = 9.200 forint a fellebbezési illeték.

http://nav.gov.hu//data/cms448588/70._informacios_fuzet___Az_illetek_visszateritese__torlese.pdf

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2017. évi  CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről

Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog.

Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Ingó: a pénz, az értékpapír, a cégben lévő tulajdonrész, minden olyan dolog, ami nem ingatlan.

Vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, az üdülőhasználati jog, a szállás időben megosztott használati joga, a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, ajándékozás esetén a követelés.

Lakástulajdon: lakás céljára épített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakástulajdonnak számít az az épület is, amelyik esetében a földhivatalnál már megindult a lakássá minősítés eljárása. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő épület ha a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Nem lakástulajdon a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha a lakóépülettel egybeépült (pl. garázs, műhely,tároló, stb.). Nem lakástulajdon az az ingatlan, amit ilyenként tart nyilván a földhivatal, de az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítják.

Gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Nem gépjármű a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Szerződés felbontása: a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállítása.

Fizetési meghagyás: a NAV által a fizetendő illetékről küldött irat.

Adóazonosító: egy számsor, a NAV ezen tartja nyilván az ügyfeleit, az adózókat. Két fajta adóazonosító van: az adóazonosító jel (ilyet minden magánszemély kap), és az adószám (ezt a vállalkozók és a cégek kapják).

Illeték törlése: az az eljárás, amely során a meg nem fizetett illeték tartozást megszünteti a NAV.

Illeték visszatérítése: az az eljárás, amely során a megfizetett illetéket visszafizeti a NAV. Nem egyezik meg azonban az illeték kiutalásával, mert ha más köztartozása is van az adózónak, akkor arra kell beszámítani.

Kiutalás: a visszatérített illetéket az adózó bankszámlájára utalja, vagy magánszemély adózó esetén, ha oda kéri, akkor a postacímére visszaküldi a NAV.

Köztartozás: ide tartozik az adók, vámok, illetékek mellett minden olyan tartozás, aminek a megfizetésére közigazgatási hatóság, vagy bíróság kötelezett valakit. (Pl. perköltség, az illetéktől különböző valamilyen eljárási költség, bírság, stb.)

Array

NAV